Történeteim gyűjteménye

 Egy pályázatra írt rövid novellám. Egy nyári munkám emlékeiből táplálkozik ez a történet. Akkor ott helyben fogalmazódott meg bennem az ötlet. Nos nem tartom egy erős írásnak., ha értékelnem kellene akkor 1/3. Vagyis tudatosan a könnyű kategóriába tartozik, amitől nincsenek nagy elvárásaim. Inkább csak pillanatnyi hangulatot és élményt ír le. Attól még a történet érdekes, csavar is található benne és gyakorlásnak tökéletes volt. Az eredeti jóval hosszabb lett a vázlatok alapján, amit aztán később a pályázat feltételei miatt jócskán le kellett rövidítenem.  Kopogtattak az ajtómon. Egy pillanatra megrezzentem, mert még a múlt hatása alatt voltam. Majd próbáltam összeszedni magamat, és fogadtam a kiérkező rendőröket. A rangidős tiszt előbb bemutatkozott, és egyben igazolta is magát. Én pedig behívtam őket a lakásomba. A nappaliba beszűrődött a felkelő nap fénye, ezért oda ültünk le beszélgetni. – Kérem mesélje el az egészet az elejéről. Nagyon fontos, hogy átfogó képet kapjunk a...

 Az üvegburok alcímmel írtam ezt a novellát. Már régóta ért bennem a gondolat. Próbáltam a maga egyszerűségében megfogalmazni mi is az a szeretet. Íme olvashatjátok lejjebb.  Egy csapat gyerek játszott a parton. A nyári hőségben nincs is jobb hely, mint a gát. Távol az iskolától, és még messzebb, a felnőttek óvó tekintette elől. A kis érben folyó víz kellemesen hűsítő volt. Az egyik fiú a nagy játékban megszomjazott, ezért visszament a lerakott holmikhoz, hogy igyon pár kortyot. Ekkor meghallotta pár aggódó felnőtt hangját, akik egyre közelebb érnek. –   A felnőttek azt sem tudják már mi az a játék. Mindent csak elrontanak. Hasonlóképpen bosszankodtak társai is. Habár jól tudták a gyerekek, hogy tilos a gáton játszaniuk, mert ha jön egy nagyobb vihar, akkor rövid idő alatt félelmetes áradás zúdul végig a mederben. Még be sem fejezte az ivást, amikor haragjában elhajította a kis üveget amilyen messzire csak tudta. Mintha minden mérgét kiadhatná így. A flakon a lendül...

 Nagyon régóta szeretem a metró univerzum világát. Nem tudom melyik volt előbb a barlangok vagy a metró szeretete. De az biztos, hogy ezek együtt nagyban befolyásolták novellám megírását. Most itt ebben a bejegyzésben szeretném közölni a teljes történetet. Jó szórakozást kívánok! Aznap késésben voltam. Nem izgultam különösebben, gyakran előfordul az ilyesmi. Nem hanyagságból , csak nem lehet kiszámítani a közlekedést. Jóleső érzéssel töltött el a mozgólépcső látványa, kint még kicsit hideg volt, és tudtam, hogy odalent legalább nem fúj a szél. A legtöbben nem szeretnek lemenni a metróba, teljesen megértem őket. Egy apró, szűk tér, amit sokan csak pár percig érintenek. Rövid átfutás az életükben, nem gondolnak rá másként. Egy-két hozzám hasonlót leszámítva, akit valamiféle kíváncsiság tölt el a két állomás közti sötét úton. Most azonban nem ez a lényeg. Még három perc amíg megérkezik a szerelvény. Örökkévalóságnak tűnik a várakozás. A falakon szakadt reklámplakátok, amik senkit sem ...

A 2015-ös év egyik nagy meglepetése volt a Witcher 3 The Wild Hunt. Habár a történet és a szereplő már az első résszel belopta magát a játékosok szívébe, de a harmadik rész kétségkívül egy gyöngyszem. Egy műfaj megkoronázása.     A Withcer 3 egy RPG szerepjáték. Amit TPS nézetből irányíthatunk. A karakterünk Riviai Geralt egy szörnyvadász aki a városokat és falvakat járja. Küldetéseket teljesít, problémákat old meg és szörnyeket öl. De ne szaladjunk ennyire előre. Még 2011-ben kezdődött el a változás, vagy inkább a mérce felállítása. Kiemelem ez személyes rangsor és bőven akad még ezeken kívül nagyszerű RPG játék. Szóval 2011-ben megjelent a Skyrim. A maga idejében és még most is gyönyörű grafikája volt. A modoknak köszönhetően még most is rengeteg játékóra van benne. De valami hiányzott belőle. Ez a lélek és a történet.  A világ hatalmas volt és a legapróbb zugig be lehetett járni. A legmélyebb bányáktól a legmagasabb hegyig. Az élővilág gazdag v...

A Westworld vagyis az északi sark na jó tudom de ez is lehetne a címe. Tehát a sorozat a 2016-os év egyik nagy meglepetése volt. Hirtelen jött, szép volt, jó volt, amíg tartott. De a katarzis elmaradt. Úgyvan hiányzott az igazán nagy áll leesés a végéről. Persze lehet csak azért volt ez mert már mindjárt az első részben elhagyjuk a tő. tudjátok leesik az, Na szóval baromi érdekes. ÉS szinte részenként fokozódik az élmény. Szóval szegény készítőknek az utolsó részben minimum egy csillagok háborúja klónok támadását kellett volna képernyőre vinniük, ami közvetlen a megye mellett helyezkedik el hogy übereljék a színvonalat. A sorozat alapját az 1973-as szintén westworld című film adja. Lényegében leegyszerűsítve a történetet. Azonban itt teljesen más a befejezés és inkább csak mintául szolgált, nem mint a film egyenes folytatása. A főbb szerepekben híres és tehetséges színészek kaptak szerepet. Ilyen például a park állandó igazgatója Sir Anthony Hopkins. Aki hozza a színvonala...

A következő posztban szeretnék nektek bemutatni pár optikai illúziót. Viszonylag kevés szöveg lesz hozzá úgyhogy jó szórakozást. A két egymás mellé helyezett fakockáról elsőre nehéz megmondani a pontos elhelyezkedést. Ha egyetlen pontba fókuszálsz a kép közepén akkor mozogni látod. És így tovább Mozog vagy nem mozog ez itt a kérdés? Ha nem hiszed el töltsd le a képet tényleg nem videó. A legózásból sosem lehet kinőni. Úgy tűnik nem véletlen ez a kép. Ami sok az sok ide oda mozgó körök mindenhol, lassan már a billentyűk is összefolynak. A kígyó ami visszatekeredik saját magába Figyelem tisztaságmániások kerüljék ezt a képet mert mindig kimarad majd egy folt. Igazán megnyugtató szemcsapda.  És itt van a jó öreg két, várjunk csak egy kicsit, háromlábú oszlopszerűség. Vagy tudjátok mit legyen ez egy fésű. De  a legfontosabb hogy sose hagyd el a fejedet. Köszönöm hogy végignézted a képeket...

Az ifjú pápa váratlanul bukkant fel majd robbant be a sorozatok világába. De vajon a füstje nagyobb volt, mint a lángja? Értitek felperzsel mindent maga körül. Az HBO 2016 végére időzítette a sorozat megjelenését.  Hosszúságát tekintve átlagos 45-50 perces részekről beszélhetünk.  A színészek közül ki kell emelni Jadé Law alakítását, aki nem mást, mint a pápát alakítja.  Egyszerre jelenik meg fiatalos lendülettel és valami mély erővel, amit a hite táplál. Szorongásokkal teli mondhatni kettős személyisége van.  Az egyik fele a kiválasztottnak érzi magát míg a másik fele megragadt a gyerekkorában és nem tud szabadulni a múlt démonaitól. Az első rész izgalmasra sikerült, és már nyúltam is a második rész után. Mert szinte nézeti magát a jó sorozat. Azonban itt egy lassú lejt menetbe kezd. A cselekmények lelassúlnak. A karakter döntésével nem mindig lehet egyetérteni. Valahogy úgy voltam vele oké, most sem történt semmi rendkívüli na majd a végére ö...